A Mercedes-Benz átadta kibővített kecskeméti gyárát és megkezdte az új elektromos C-osztály sorozatgyártását
A Mercedes-Benz újabb mérföldkőhöz érkezett magyarországi gyártásában: július 13-án ünnepélyesen átadta kibővített kecskeméti gyárát, és megkezdte az új elektromos C-osztály sorozatgyártását. Az egymilliárd eurós beruházásnak köszönhetően a telephely területe 200 hektárról 440 hektárra nőtt, így a kecskeméti üzem a Mercedes-Benz globális gyártási hálózatának egyik legnagyobb és legmodernebb gyárává vált.
A beruházás során két új karosszéria- és összeszerelő csarnok, második présüzem, új felületkezelő üzem, valamint akkumulátor-összeszerelő egység épült. A fejlesztések célja a gyártás rugalmasságának, digitalizációjának és hatékonyságának növelése, valamint a Mercedes-Benz elektrifikációs stratégiájának támogatása.
Az új elektromos C-osztály sorozatgyártásának elindításával Kecskeméten első alkalommal készül tisztán elektromos Core modell. A gyártáshoz szükséges legfontosabb alkatrészek – köztük a karosszériaelemek és a nagyfeszültségű akkumulátorok – szintén a telephelyen készülnek, ami rövidebb ellátási láncokat és nagyobb rugalmasságot biztosít.
Az új gyáregységet kizárólag elektromos modellek gyártására alakították ki, míg a meglévő üzemben továbbra is rugalmasan készülhetnek belső égésű és elektromos modellek ugyanazon a gyártósoron. A jövőben az elektromos GLC gyártása a kereslet függvényében Bréma és Kecskemét között oszlik meg, míg a G-osztály kompaktabb változata kizárólag Kecskeméten készül majd.
A kecskeméti gyár a Mercedes-Benz egyik legkorszerűbb gyártóüzeme, ahol a MO360 digitális gyártási platform, a Digital Factory Twin technológia és mesterséges intelligenciára épülő megoldások támogatják a gyártást és a minőségellenőrzést.
A telephely energiaellátását több mint 42 MWp összteljesítményű napelemes rendszer segíti, amely a gyár villamosenergia-igényének mintegy negyedét fedezi. Az új felületkezelő üzemben az energiafelhasználás mintegy 20 százalékkal, a szén-dioxid-kibocsátás pedig körülbelül 80 százalékkal alacsonyabb az előző technológiához képest.